Méhtevékenységre ható gyógyszerek

A méhtevékenységre ható szerek közül a koraszülés szempontjából a méhizom lazítók, az ún. tocolyticumokról (ejtsd: tokolítikumok) szeretnénk információt nyújtani.

Tokolysis definíciója: A méhizom kontrakciós aktivitásának megszűntetése.

Javallata:
- szubjektíve észlelt fájdalomérzésnél, mindenekelőtt alhasi és lágyéktáji húzó jellegű fájdalomnál.
- ha a fájások hatására a méhszájon objektív elváltozások észlelhetők;
- a tüdőéréshez szükséges 48 óra biztosítása céljából IRDS prophylaxisként corticosteroid kezelés esetén;
- lepényi elégtelenség esetén az méh és lepény keringés javítására.

Általános ellenjavallatok:
- kedvezőtlen méhszájlelet (5 cm-nél nagyobb tágulás),
- magzati veszélyállapot (akut vagy chronicus distress),
- méhen belüli fertőzés
- jelentős mértékű lepényleválás (abruptio),
- intrauterin elhalás,
- letalis magzati anomaliák,
- jelentős mértékű hüvelyi vérzés,
- a terhesség továbbviselése az anya szempontjából ellenjavallt (pl. súlyos praeeclampsia).

Tocolysisre használt gyógyszerek:

• Magnézium
• Kalcium antagonisták
• Beta-sympathomimeticumok
• Oxytocin antagonista
• Prosztaglandin szintézist gátlók
• Alkohol
• Antibiotikumok
• Nyugtatók

Magnézium-szulfát
Hatásmechanizmus.
A magnézium-szulfát a cytoplasmaticus Ca-tartalom kicserélése és az ennek következtében kialakuló ingerületvezetés csökkentése révén befolyásolja a méhizom aktivitását.

Adagolás
- Telítő adag – kezdő adagként 4 g magnézium szulfát iv. 20 perc alatt,
- folyamatos infúzió – a telítő adag után 2g/óra folyamatos infúzióban, pumpával, amíg a méhtevékenység jelentősen csökken (30 perc alatt egy vagy kevesebb contractio);
- fenntartó dózis – 50%-os magnézium-szulfátból 1g/óra adagolás 48 óráig, ha ilyen adagolás mellett a fájások 10 percnél sűrűbben jelentkeznek, az adagolást ismét folyamatos infúzió formájában emeljük addig, amíg a csökkenés be nem következik.
- előfordul, hogy a folyamatos és fenntartó adagolást felváltva kell alkalmazni a megfelelő eredmény elérése céljából.

Speciális körülmények.
- Magnéziumszint meghatározása 4 óránként (terápiás szint 4,8-8,4 mg/dl).
- miután a mg a vesén keresztül ürül, a fokozott diuresis, vagy az oliguria befolyásolja az adagolás sebességét;
- RR és légzésszám ellenőrzése félóránként;
- auscultatióval (6-8 óránként) vizsgáljuk a tüdőödéma esetleges kialakulását.
- óránként kell ellenőrizni a mély inreflexeket, csökkentjük a Mg adagját, ha hiányoznak a reflexek, a vizelet mennyisége 25 ml/óra alá csökken, ha a légzési frekvencia 12/min alá csökken;
- 5 cm feletti tágulás esetén a tocolysis befejezését mérlegeljük;
- ha a kezelés eredményes, a tocolysist 24 óráig folytatjuk;
- eredményes tocolysis után 24 órával csökkentjük az adagot 4-6 óránként;
- fél órával a Mg-infúzió befejezése előtt elkezdjük a per os Mg-kezelést;

Beta-sympathomimeticumok

Hatásmechanizmus.
A méhizom B2-receptoraira hatva aktiválják a cAMP keletkezését, csökken a contractilis aktivitásért felelős kalcium intracellularis koncentrációja, így csökken a méhizom tevékenysége.

Adásának időpontja.
Singularis terhességben a 20. terhességi héttől kezdődően a 36. hétig, többes terhesség esetén a 34. hétig.

A tocolysist megelőző teendők:
- gondos anamnézisfelvétel szív- és szembetegségek (pl. glaucoma) szempontjából;
- EKG;
- electrolytok ellenőrzése, adott esetben káliumpótlás;
- CTG-ellenőrzés;
- amnioninfectiós-syndroma kizárása.

A gyógyszeres kezelés felügyelete:
- a fájások frekvenciájának és intenzitásának szubjektív és objektív vizsgálata;
- méhszájlelet ellenőrzése;
- a folyadékháztartás ellenőrzése és korrigálása egyidejű corticosteroid adással;
- a vércukorszint ellenőrzése.

Adagolás:
- sürgősségi tocolysis: 0,025 mg Partusisten + 4ml 0,9%-os NaCl oldat 2 percen lassan iv. RR-ellenőrzés volumenpótlás mellett, adott esetben 5-15 perc múlva megismételve.
- Tartós tocolysis: Infuzomat: 2 mg (4 ampulla) Partusisten + 500 ml 5%-os Glükóz 7-45 ml/óra, Perfuzor: 0,5 mg (1 ampulla) Partusisten + 50 ml 5%-os glükóz 3-18 ml/óra (Diabetes mellitus esetén Ringer-lactat).
- Oralis tocolysis: kisfokú méhcontractiók vagy az iv. tocolysis felfüggesztése esetén 6-8 x 1 tabletta Partusisten vagy 6 x ½ tabletta Bricanyl + Betaloc naponta.

A Béta-sympathomimeticum-kezelés veszélyei:
- tüdőödema, különösen többes terhességben, ahol nagyobb mérvű a plasmavolumen-expansio;
- dózisfüggő mellékhatás a tachycardia, significans hypotensio;
- károsan befolyásolja a szénhidrát-anyagcserét, a vércukorszint kb. 40%-kal emelkedik, az inzulin-secretio is nő, a jól beállított diabetes is felborulhat;
magzati tachycardia.
- A Béta1 hatás csökkentését (pl. tachycardiánál) Béta-blokkolókkal (Betaloc tabletta) lehet elérni.

Prosztaglandin szintetáz-gátlók

Hatásmechanizmus
Minthogy az endogen prosztaglandinok fontos szerepet játszanak a méhnyak érésében, az activator Ca2+ felszabadulásában és a szülés mechanizmusában, ezért a prosztaglandin-szintetáz inhibitorok jó hatásfokkal alkalmazhatók idő előtti méhtevékenység eseteiben. Ma már csak a PG-szintetáz rendszerhez reversibilisen kötődő vegyületek (indomethacin) jöhetnek szóba tocolysisre, a salicyl-származékok (Aspirin) ilyen céllal nem alkalmazhatók, mivel ezek acetyl-csoporjukat átadva irreversibilisen kötődnek az enzimhez. A méhnyakra gyakorolt hatásuk előnyös, mivel az uterus contractilis aktivitásának csökkentése mellett megállítják az idő előtti cervix érési folyamatot is. Hosszú távú indomethacin prophylaxis vagy fenntartó kezelés nem javasolt. Ésszerű korlátozni az adagolás tartamát 24-48 órában és kerülni kell adását a 32. héttől. Akut, rövid időtartamú tocolysis főleg a 22-28. hét között előnyös, mivel később már fokozatosabb veszéllyel jár az esetleges idő előtti ductus arteriosus Botalli záródás és a következményes pulmonalis hypertensio.