A méhnyak elégtelenség (incompetentia cervicis uteri) a méhnyak gyengeségét jelenti, mely a terhesség alatt a méhnyak idő előtti, méhtevékenység nélküli kinyílását okozza. Emiatt koraszülés és többnyire középidős vetélés következhet be.
Kialakulhat méhnyak elégtelenség mechanikai sérülés, veleszületetten kóros szöveti szerkezet (kollagén betegségek), valamint a méhnyak terhesség során létrejövő funkcionális zavara következtében (lokális progeszteron hiány). Gyulladásos faktorokat is összefüggésbe lehet hozni a méhszáj idő előtti érlelődésével. (lásd táblázat)
Azonban a leggyakoribb ok a korábban elvégzett terhességmegszakítás során alkalmazott méhszájtágítás (lásd lejjebb: A terhességmegszakítás késői következménye: a méhszájelégtelenség). Minél több művi abortusza volt egy nőnek, annál nagyobb az esély a méhszáj elégtelenségre. A klinikai adatok azt mutatják, hogy a gyógyszerrel végzett terhességmegszakítások után ritkábban alakul ki méhnyak sérülés, mint a hagyományos sebészi tágítás során.
Rizikófelmérés során a korábbi terhességmegszakításokon kívül a méhszáj kinyílásával járó megelőző koraszülés és középidős vetélés jelenti a legnagyobb terhelő adatot. Az ismétlődési kockázat ilyen esetben meghaladja a 10%-ot.
Táblázat: A méhnyak elégtelenség leggyakoribb okai, rizikótényezői:
- Veleszületett gyengeség (elsődleges méhnyak elégtelenség):
- kötőszöveti betegségek: kollagén, elasztin polymorphysmus
- méh fejlődési rendellenesség
- kóros méhnyak szerkezet: ismeretlen eredet
- Szerzett méhnyak elégtelenség:
- előzményben több szülés (legalább 3)
- korábbi művi abortusz
- méhnyak műtét az előzményben: conisatio, biopszia
- előzményben diethyl-stilbestrol kezelés
- krónikus méhnyak gyulladás (cervicitis)- Chlamydia, Mycoplasma, Ureaplasma fertőzés
- Terhesség alatti funkcionális zavar:
- dohányzás
- progeszteron hiány
- gyulladás – hüvelyi és méhnyak
- ikerterhesség
- óriás méhnyak polypus, cervicalis myoma
A kórkép általában a szülés/vetélés megindulásáig tünetekkel nem jár. Vérzésről, nagyobb alhasi fájdalomról, méh összehúzódásról a terhesek nem panaszkodnak.
A méhnyak elégtelenség következtében lezajló középidős vetélés, valamint koraszülés adja a kórkép klinikai jelentőségét. A Mayo Klinika felmérése szerint a méhnyak elégtelenség előfordulása a terhesek között 1%, a középidős vetélések és koraszülések 20-25%-ában mutatható ki a jelentősége.
Diagnózisa tapintásos vizsgálattal és hüvelyi ultrahang vizsgálat alapján állítható fel.
Lásd : Koraszülés előrejelzés
Kezelése:
- megelőzés céljából, és rövidülés esetén: Arabin-pesszárium (gyűrű)
- rövidülés vagy kinyílt méhszáj esetén cerclage műtét
- kiegészítő kezelésnek szóba jön: hüvelyi progeszteron készítmények, tokolítikumok (pl. calcium antagonisták), antiotikum
- mechanikai védelem: kímélő életmód, megemelt ágyvég, házasélet tiltása
Lásd még a Megelőzés módszerei részt
A terhességmegszakítás késői következménye: a méhszájelégtelenség
Már a 30-as években felfigyeltek arra, hogy a terhességmegszakításoknak koraszülés, vetélés és meddőség lehet a késői következménye.
Magyarországon elsőként Barsy és Sárkány (1963), statisztikai elemzésekkel állapította meg az összefüggést a koraszülés gyakorisága és a terhességmegszakítások között. Árvay és mtsai (1967) röntgen hiszterográfiás (HSG) vizsgálatokkal bizonyították, hogy a cervix mechanikus tágítása (Hegar-féle pálcasorral) károsíthatja a belső méhszáj körkörös kötőszövet-izom struktúráját. 1993-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO 1993) Task force jelentése is szoros összefüggést mutatott a művi abortuszok okozta sérülés és a középidős veszteségé és koraszülés között.
Hysterographiás röntgenfelvételen (HSG) jól kirajzolódik a belső méhszáj behúzódása. A cervixelégtelenségre jellemző röntgenfelvételen azt látjuk, hogy a nyakcsatorna szinte átmenet nélkül folytatódik a méh üregébe, hiányzik az a behúzódás, melyet az ép belső méhszáj okoz.
